Bejegyzések

Az 1866-ban megalakult Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegyesülete sokáig szorgalmazta egy saját egyesületi bérház építését. Az 1905-ös évi közgyűlésen aztán elfogadták a benyújtott indítványt, és megkezdődhettek az építés és telekvétel előmunkálatai.

A kezdeti sikerek után a csarnok forgalma annyira visszaesett, hogy 1936-ban felmerült bezárásának, s a helyén uszoda létesítésének terve. Ettől azonban mégis megszabadult, s még egy csapást kell túlélnie, amikor 1988. május 6-a éjjelén az épületben műszaki hiba miatt tűz ütött ki s leégett. A károk ellenére nem bontották le, hanem Tokár György és Hidasi György építészek tervei alapján épületét és vasszerkezetét eredeti formájában helyreállították és 1991.

A Blaha Lujza téri állomásépítéssel párhuzamosan egy szomorú, már akkor is nagy vitákat kiváltó esemény is megtörtént. 1965 március 28-án a Nemzeti Színház épületét felrobbantották. Az ellenzők, élükön Gobbi Hildával a nemzeti ügyre, a műemléki értékekre, az itt folyó magas színvonalú munkára hivatkoztak. A metrósok igyekeztek semlegesek maradni: a metró színházzal vagy nélküle is ugyanúgy megépíthető volt. Az állam viszont arra hivatkozott: a színház igen elavult, felújítása óriási pénzekbe kerülne.

Abból, hogy a szegénység és kiszolgáltatottság hivatalosan a Rákosi- és a Kádár-korban sem létezett, egyenesen következett, hogy kurvának csak az állt, aki nem akart dolgozni, de fényűzően, luxus körülmények között élni bezzeg igen – olvasható egy 1971-es, szigorúan titkos rendőrségi jelentésben, amelyet Tóth Eszter Zsófia idéz 2011-es tanulmányában.