Bejegyzések | 8oldal

Tegel Laken, azaz a Duna-meder utolsó maradványa 1793-ban (Forrás: http://www.arcanum.hu)

A Rákóczi tér születése

Budapesten a Rákóczi tér és környéke volt az első, a középkori Pest (a mai Belváros) városfalain kívül benépesült terület. A török hódoltság végére, 1686 körül Pesten az ostrom, a fosztogatások, a sorozatos járványok következtében nemcsak a lakosság száma csappant meg, hanem az épületek nagy része is elpusztult.

A kezdeti idők a csarnokban

Átadása utáni időkben – írja a Budapest City.org – a főbejáraton, vagyis a Rákóczi tér felől lovaskocsival is be lehetett hajtani a csarnokba, így könnyítve meg a lerakodást. Bent 4 és 6 m2-es árudáknak alakítottak ki helyet, így 375 állandó és 55 ideiglenes árusítóhely volt az épületben. A pincét raktározásra használták, s a sarokpavilonokban kapott helyet az áruvizsgáló, a rendőr, a csarnokfelügyelet, az elsősegélyhely és a vendéglők. Fölöttük bérlakások voltak. Ezek bérbevételéből csökkenteni tudták a helypénzt, ami mérsékelte a csarnok árait.

Mikszáth Kálmán visszatérése Józsefvárosba

Mikszáth Kálmán Pestre visszatérve lassan kezdett révbe érni, így 1883 januárjában újra elvette Mauks Ilonát. Az Üllői út után a Régi Posta, a Képíró és a Bástya utcában és még vagy 3-4 helyen is laknak, mikor 1898 májusában „visszatértek” Józsefvárosba: 1900 végéig a József körút 65. szám alá költöztek, itt működött az Országos Hírlap is, amelynek szerkesztője volt. Sokat ebben az épületben sem töltöttek: a közeli Csepregi utcába libbentek át 1 évre, majd onnan következett a Reviczky tér 1. – azaz a mai Mikszáth – tér 1., ahol az író életének utolsó éveit (1902-1910) töltötte.

Megújult belső udvar a Lőrinc pap téren

A társasház nagy szerencséjére több építész és tájépítésziroda is működött az utóbbi évek során az épületben, és a lakóközösség is nagyon aktív. Saját házi pályázatot hirdettek, ahol ötleteket lehetett beküldeni, hogy ki milyen belsőudvart szeretne. A pályázaton több lelkes lakó és a házban működő építész irodák (Újirány Tájépítész Iroda, a Hellowood, az Atelierarchitects és a Peschti Kft.) is részt vettek. A végleges terv ezeknek az ötleteknek az összesítéséből született.

1870 körül Fotó: FSZEK Budapest gyűjtemény

A Palotanegyed kialakulása dióhéjban

A terület fejlődéséről dióhéjban annyit, hogy a Palotanegyed első házai a Hatvani és a Kecskeméti kapuknál épültek, nagyjából az 1720-as években. Azelőtt a területet kertek borították, a városfalon belüli házak tulajdonosai termelték meg bennük a háztartásaik számára szükséges zöldséget és gyümölcsöt. A régi Országút (a mai Múzeum körút) első háza 1747-ben épült és lassan, sorban földszintes házakat húztak fel az út mentén végig. A kertek helyét fokozatosan, földszintes vályogházakból álló, spontán módon kiépülő zárt utcasorok váltották fel. A mai Bródy Sándor utca vonalában pl.

Csatorna a nagykörút alatt

https://index.hu/video/2015/03/04/csatorna/

Bródy Sándor utca 17. átalakulása a XX. században

Az épületet Podmaniczky László Császári- Királyi kamarás építette 1885-ben. Az eredeti épület 2 emeletes bérpalota volt, melynek kocsibejárója lehetővé tette a lovaskocsik behajtását az udvarra. A ház két szárnya akkor még egy nagyobb belső kertet ölelt, ami különlegesnek számított az akkori belvárosi viszonyok között. A két szárnyban a báró lovainak kialakított istállóvolt. Podmaniczky báró idejében a környék meglehetősen előkelőnek számított, hiszen közel volt a Magyar Országgyűlés Képviselőháza 1902-ig, amíg az Országház építése be nem fejeződöt.

Kórusok Éjszakája ébredése

2013. május 11-én a Palotanegyedben indult útjára a Kórusok Éjszakája, melynek közös záróének a Mikszáth téren volt.

Egy bohém gavallér - Krúdy Gyula a Sándor utcában

“Én itt egy-két évig a Józsefvárosban csavarogtam, koplaltam, rongyoskodtam” A pályakezdő írók élete sajnos kevés esetben szól az anyagi jólétről, Krúdy Gyulának is időbe telt, míg meghódította a főváros irodalmi közönségét. Természetesen addig sem tétlenkedett, a lehető legtöbb helyen megpróbálta elhelyezni írásait, és ezzel párhuzamosan igyekezett felfedezni a környék legjobb kocsmáit. Na de hogy is került Krúdy a Főherceg Sándor utcába?